Az első tanítási hetet Csendesnappal zártuk a Szőnyiben
„Bölccsé teszlek, és megtanítalak melyik úton kell járnod. Tanácsot adok, és rajtad lesz a szemem.”-hangzik a 32. zsoltár 8. verse. A tanév mottójául választott igei mondatnak szenteltük ezt a délelőttöt és a figyelmünket. A napindító ima után zsoltárokat, dicséreteket énekeltünk zongorakísérettel, Hegyi Bálint, iskolánk egykori tanulója közreműködésével. Majd osztályonként megtanultuk az igét. Volt, ahol szókártyákra, máshol felfújt lufikra írtuk fel a megtanulandó szavakat, és a lefordított kártyákkal, kidurrantott lufikkal kellett egyre több szót megjegyezni.
Útkereső labirintusokban bolyongtak a legkisebbek. A nagyobbak maguk terveztek, rajzoltak meg hatalmas labirintusokat. Majd az udvaron felállított akadálypályán, és a várban kellett végigmenni minden gyermeknek, a kisebbeknek a nagyobbak segítségével. Játékokban lehetett kipróbálni, milyen érzés az, mikor helyettünk valaki más lát, mert be van kötve a szemünk. Megtapasztaltuk azt is, hogy nagy felelősség a ránk bízott társunkat vezetni, irányítani, helyette is látni.
Az Igét közösen is elmondtuk, és nem csak a szívünkben, fejünkben, hanem egy könyvjelzőn is elvittük magunkkal haza.
